IGEN! A rotterdami World Happiness Database (Világméretű Boldogság Adatbázis) által a világ minden minden pontjáról összegyűjtött tanulmányok szerint mindenképpen. Igaz, hogy a boldogság forrása nem biztos, hogy arrafelé van, ahol keressük.
Ruut Veenhoven professzor, az intézet igazgatója, az emberi boldogság társadalmi feltételeinek kutatójának saját tanulmánya szerint enyhe negatív korreláció van a boldogság és a célok spontán említése között. Vagyis az az általános vélekedés, hogy a célok kitűzése vezet a boldogabb élethez, így nem igaz. Úgy tűnik, hogy a boldogtalan emberek sokkal inkább tisztában vannak célkitűzéseikkel, amelyeket életük jobbra fordítására tűznek maguk elé.
A legfontosabb az aktivitás
Bár ugyan van összefüggés a boldogságérzetünk és a életünk értelmének sejtése között, a megvizsgált tanulmányok azt sugallják, hogy utóbbi nem alapfeltétele az előbbinek. Eszerint az aktív életmód befolyásolja a leginkább boldogságunkat.
„Ahhoz, hogy boldog, megelégedett életet éljünk, aktívnak kell lennünk – mondja Veenhoven. A tevékenység tehát sokkal fontosabb, mint tudni, hogy mit miért teszünk.”
A boldogság forrása természetesen nem csak külsődleges lehet, és főleg elsősorban nem a minél több pénz birtoklása vagy a jobb körülmények megteremtése. Sokkal inkább az, hogyan bánunk életünk lehetőségeivel. Ahogy idősödünk, egyre bölcsebben tesszük ezt, s így egyre boldogabban élhetünk.
Mit tegyünk, tehát, hogy boldogabbak legyünk?
Az rotterdami intézet összegyűjtötte a legjobb tippeket:
- hosszú távú kapcsolat
- aktív politizálás
- aktivitás a munkában és a szabadidő eltöltésében
- házon kívül vacsorázni
- szoros barátságok (bár a barátok száma nem arányos a boldogságot mértékével).
És még néhány meglepő megállapítás:
- Boldogabbak azok, akik visszafogottan fogyasztanak alkoholt, mint azok, akik egyáltalán nem isznak.
- Boldogabbak a férfiak azokban a társadalmakban, ahol a nők jogait jobban elismerik.
- A férfiak boldogságérzetét nagyobb mértékben növeli, ha jóképűnek tartják őket, mint a nőkét.
- Sőt, nagyobb örömet okoz, ha valaki szépnek érzi magát, mintha ezt mondják neki!
- A gyermekáldás csökkenti a boldogságérzetet, egészen addig, amíg a gyerekek ki nem repülnek.
- És vigyázzanak az ingázással: egy német tanulmány szerint sokkal boldogtalanabbak azok, akik reggelente legalább egy órát kénytelenek utazni a munkahelyükre. És ezt még az esetlegesen magasabb fizetés sem kompenzálja!
- Azon sem kell meglepődnünk, hogy munkamániások azt állítják: egy sűrű nap után jobban esik néhány testgyakorlat, mint egy sör a pamlagon.
Hiába hagyjuk azonban el tudatosan azokat a tevékenységeket, amelyek nem boldogítanak, és cseréljük fel azokkal, amelyek igen, nem lehetünk állandóan boldogok. De nem is kell.
Veenhoven szerint a boldogtalanság hasznos. Úgy működik ugyanis, mint egy piros lámpa: megálljt parancsol a negatív viselkedésnek. Igenis hasznos, ha életünk 10 százalékában szomorkodunk.
Az eredeti cikk: http://www.bbc.co.uk/news/magazine-23097143
